Kedvencek
kapcsolat 70 388-8809

Gyorskereső

Referencia szám
Megbízás típus
Ingatlan típus
Település
Irányár (mFt)
     
Állapot
Méret
-
Emelet
Szobák száma
-
Hall

Jogi tippek: ingatlanjog


Foglaló átvételi elismervény ellenében?

Mi a teendő, ha megtaláltuk álmaink lakását és a tulajdonos átvételi elismervény ellenében foglalót szeretne kapni ("A szerződést majd ráérünk később is megkötni!")?
A lakás megvásárlásához két dolog elengedhetetlen: egy friss tulajdoni lap és az ügyvéd vagy közjegyző által elkészített írásbeli szerződés megkötése. Amennyiben valamelyik hiányzik, úgy nem vagyunk biztonságban, ne vegyük meg az ingatlant. Akkor sem, ha a tulajdonos arra hivatkozik, hogy rajtunk kívül több komoly érdeklődő is van.
A tulajdoni lap olyan, mint az autóknál a forgalmi engedély: ezen szerepelnek az ingatlan hivatalosan nyilvántartott adatai. Az írásbeli szerződésre pedig többek között azért is szükség van, mert a foglaló csak és kizárólag akkor minősül foglalónak, ha azt a szerződés megkötésekor adják át. Tehát a szerződés megkötése előtt vagy azt követően átadott összeg nem minősül foglalónak akkor sem, ha a felek így nevezik!



Mit jelent a széljegy?

Ha a földhivatalba benyújtunk egy okiratot (pl. egy adásvételi szerződést és ennek kapcsán a tulajdonjog fenntartással történő eladás feljegyzése iránti kérelmet), akkor a beadvány iktatószámát, illetve a széljegy rövid tartalmát még e benyújtás napján a földhivatal felvezeti az érintett ingatlan tulajdoni lapjára. Ha a kérelem szerinti változtatást a földhivatal elvégezte, úgy a széljegyet törli.
A széljegy tehát azt mutatja, hogy az ingatlanra vonatkozóan valamilyen eljárás van folyamatban, amit a földhivatal még nem bírált el. A széljegyzésnek a tulajdoni lapon feltüntetett tartalma azonban nem mindig ad teljes körű felvilágosítást a mögötte álló jogügyletről. Például ha egy osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanból a vevő csak egy részt vásárol meg, akkor a széljegyben csak a vevő neve kerül feltüntetésre, de az nem, hogy melyik tulajdonostárs tulajdoni hányadára vonatkozik az adásvétel.



Mi a Tulajdoni lap:

Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapról hiteles másolat adható ki (és elektronikus dokumentumként hiteles és nem hiteles másolatok szolgáltathatók az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényben meghatározottak szerint). Tulajdoni lap másolatot csak a körzeti földhivatalok és a kihelyezett földhivatali ügyfélszolgálatok adnak ki!

  • Hiteles másolat a biztonsági elemekkel (biztonsági papír, pecsétcímke, átpántoló címke) felszerelt és a földhivatal által záradékolt és hitelesített másolat.

A tulajdoni lapról igényelhető másolatok típusai:
  • szemle (csak a fennálló bejegyzéseket tartalmazza),
  • teljes (valamennyi bejegyzést - fennállót és töröltet is - tartalmazza).

A tulajdoni lap másolat kérelemre szolgáltatható. A kérelemnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét. A kötelezően kitöltendő kérelem nyomtatványok itt tölthetők le. A földhivatal a kérelemben szereplő adatokat a személyazonosság igazolására szolgáló okmányból ellenőrzi.
A hatósági és egyéb (pl. pénzintézeti, hagyatéki) eljárásokhoz jellemzően szemle másolat szükséges. A tulajdoni lapba való betekintés csak ingatlan fekvése szerinti illetékes körzeti földhivatalban vehető igénybe.

Igazgatási szolgáltatási díjak

A hiteles tulajdoni lap másolat díjára, a személyes és tárgyi mentességekre vonatkozó szabályokat az 1996. évi LXXXV. tv. tartalmazza. 2010 január 1-ét követően a

  • hiteles tulajdoni lap másolatért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj 6250.- Ft

A tulajdoni lap másolat kiadására csak akkor kerülhet sor, ha a díj befizetése megtörtént.
A díjat az illetékes földhivatalnál a kérelem előterjesztésével egyidejűleg a pénztárba történő készpénzbefizetéssel, vagy amennyiben a földhivatal hivatali helyiségében erre lehetőség van, az eljárás megindításával egyidejűleg bankkártyával, vagy a megyei földhivatal előirányzat-felhasználási keret számlája javára történő készpénz-átutalási megbízással (csekken), illetve átutalási megbízással lehet megfizetni. Utóbbi két esetben a befizetést igazolni kell!
A díjat annak kell megfizetnie, aki a tulajdoni lap másolat szolgáltatását kéri.
Hiteles tulajdoni lap másolatot az ország bármely ingatlanáról az ország bármely földhivatala szolgáltathat a földhivatalok országos rendszere a TakarNet rendszer felhasználásával.



Milyen fajta Tulajdoni lapokat kérhetünk?

Bármelyik ingatlan tulajdoni lapjának tartalmát bárki megismerheti. Kérhető hiteles vagy nem hiteles másolat (ez utóbbi olcsóbb és nincs rajta a földhivatal hitelesítő bélyegzője).
A következő fajta másolatok kérhetünk (hitelest vagy nem hitelest):
a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza, tehát azok a bejegyzések is látszanak, amelyek már törlésre kerültek,

b) szemle: amely a fennálló bejegyzéseket (az aktuális állapotot) tartalmazza,
c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza.

Ingatlan Nyilvántartás:


Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, az ingatlanokkal kapcsolatos ügyek intézése az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal hatáskörébe tartozik. Az ingatlan-nyilvántartást a földhivatalok településenként, azon belül fekvésenként (belterület, külterület, korábban zártkert is) vezetik. A körzeti földhivatalokban ügyfélszolgálat működik, melynek feladata a beadványok átvétele, az ügyfelek részére történő adatszolgáltatás.
Földhivatali címlista, település kereső
A település szerinti kereső használatával megtudhatjuk, hogy egy adott településen lévő ingatlan ügyeinek intézése esetén melyik körzeti földhivatal az illetékes.
A körzeti földhivatalok (illetve azok kirendeltségei) látják el I. fokon az ingatlanok nyilvántartását és az ingatlanokkal kapcsolatos ügyek intézését. A körzeti földhivatal felettes szerve a megyei földhivatal, illetve Budapesten a Fővárosi Földhivatal, amely egyben a körzeti földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét, ellenőrzését is ellátja. A megyei földhivatalok szakmai irányítását, felügyeletét, ellenőrzését a Vidékfejlesztési Minisztérium látja el.
A földhivataloknál elintézhető ingatlan-nyilvántartási ügyek

Körzeti Földhivataloknál:

  • Tulajdoni lap másolat kérése, illetve tájékozódás az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról.
  • Okirat másolat kérése.
  • Tájékozódás a beadványokról: az átvezetésre benyújtott (rendszerint ügyvéd által) okirat bejegyzésre alkalmas-e, vagy hiánypótlásra szorul. Előzi-e a beadványt valamilyen ügy, amely a bejegyzést befolyásolja, esetleg kizárja.
  • Fellebbezések előterjesztése
  • NFA életjáradéki pályázatok előterjesztése a pályázási időszakban

Megyei Földhivataloknál:
  • Az ügyfelek a körzet intézkedését kifogásolják, vagy ügyvédek olyan ügyekben kérnek tájékoztatást, amely új jogszabályok előírásaival kapcsolatos.
  • Elsőfokú határozatok elleni fellebbezések elbírálása
  • Ügyészség elvi kérdésekben tájékozódik a megyei földhivatal álláspontjáról, vagy körzeti intézkedést kifogásol. Társszervek olyan ügyekben melyet a jogszabály több hatóság feladatkörébe utal. (Pl. kárpótlás, részarány)
  • Ingatlanokkal kapcsolatos panaszbeadványok elbírálása

Ingatlan nyilvántartási bejegyzés:
Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan és a jogosultak adataiban bekövetkezett változások átvezetésére irányuló közigazgatási hatósági eljárás. A következőkben tájékoztatást adunk a legfontosabb tudnivalókról.
Kérelem
Az eljárás az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és a nyilvántartásba - általános szabályként - csak az a jog, tény jegyezhető be, amelyet a kérelem vagy megkeresés megjelöl. Az ingatlan-nyilvántartásba jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését kérelemre lehet bejegyezni.
A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalhoz az e célra rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelem kötelező nyomtatvány, annak mintáját a 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet melléklete tartalmazza. A földhivatal tehát csak a kérelemben foglaltak alapján járhat el, ezért fontos a kérelem pontos kitöltése. A kérelemhez csatolni kell a bejegyzés alapjául szolgáló okiratokat (2db eredeti és 1db másolati példányban), és az ügytől függő egyéb mellékleteket.
A kérelemnek tartalmaznia kell magánszemély esetén a kérelmező nevét, lakcímét, személyi azonosítóját; cégek esetében a megnevezését, székhelyt és statisztikai azonosítóját; az érintett ingatlannak, valamint annak a jognak vagy ténynek a megjelölését, amelynek be-, illetve feljegyzését kérik. Ha a kérelmező helyett képviselő jár el, a kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő nevét és lakcímét is. A bejegyzést – ha a felek megállapodásából vagy jogszabály rendelkezéséből más nem következik – annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik (pl. tulajdonjog bejegyzés esetén a tulajdonszerző, vevő, megajándékozott, stb.). A bejegyzést kérheti az is, akinek ez a bejegyzett jogát érinti.
A kérelem a szerződő felek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt közös nyilatkozatával mindaddig visszavonható, amíg abban a körzeti földhivatal nem hozott határozatot. Ekkor a földhivatal az ingatlan-nyilvántartási eljárást megszünteti.

Kötelező jogi képviselet

A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselő lehet az ügyvéd vagy ügyvédi iroda, jogtanácsos, illetve a fél képviseletében eljáró közjegyző.

Bejegyzés alapjául szolgáló okirat

A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, illetve csatolni kell a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat is. Ha a kérelemmel együtt az okiratot nem nyújtják be, úgy a kérelmet a földhivatalnak hiánypótlási felhívás kiadása nélkül el kell utasítania. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jog bejegyzésére, tény feljegyzésére csak az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. tv.-ben (Inytv.) meghatározott okirat alapján kerülhet sor.
Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat alapján van csak helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog, vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzett jogosulttól származó bejegyzési engedélyt. Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetve a hatóság határozata is, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok és feljegyezhető tények körét a már említett tv. tételesen felsorolja. Ezeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba csak olyan jog és tény jegyezhető be-, illetve fel, melyről törvény így rendelkezik. Szintén a jogszabályok tartalmazzák azt is, hogy az okirat mellett milyen egyéb iratot (hatósági engedély, igazolás, jóváhagyás, vázrajz stb.) kell benyújtani ahhoz, hogy a kérelem teljesíthető legyen.

Adatváltozás bejelentése

Az ingatlan tulajdonosa, a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, illetve a használó köteles bejelenteni a változás bekövetkezésétől, illetve a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül az ingatlan határvonalában, az ingatlan területében, a földrészlet művelési ágában, a föld minőségében bekövetkezett változást, illetve köteles bejelenteni a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását.
Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult magánszemélyszintén a fenti határidőn belül köteles bejelenteni nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének, telephelyének) megváltozását is. A bejelentéshez szükséges lehet a változást igazoló okirat pl. személyi igazolvány, cégbírósági végzés stb.
Ha a változás az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát is érinti, úgy az átvezetéshez a külön jogszabály előírásai szerint készített és a körzeti földhivatal által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. Ha a vázrajzhoz okirat is kapcsolódik, úgy a vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot is aláírták.


Széljegyzés

Tulajdoni lap tartalmát érintő kérelem esetén a beadvány iktató számát a benyújtás napján a tulajdoni lapra rávezetik, ezzel széljegy kerül a tulajdoni lapra. A széljegy tájékoztat arról, hogy az eljárás megindult, és jelzi az ügyintézés sorrendjét, azaz az ügy rangsorát is. A széljegy tájékoztató jellege azt is jelenti, hogy a földhivatal ekkor még nem döntött arról, hogy a kérelemnek helyt ad, vagy elutasítja.
A földhivatal 5 napon belül értesíti az eljárás megindításáról azt az ügyfelet, akinek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoga törlését, illetve akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. A földhivatal az értesítést az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett lakcímre/székhelyre küldi.
Ügyintézési határidő
A földhivatalnak az érdemi határozatot a beadvány – ha annak hiányossága nincs és az elintézését nem akadályozza semmi – földhivatalhoz történő beérkezésétől számított 30 napon belül kell meghozni. Ha a beadvány harmincnál több önálló ingatlant vagy harmincnál több érdekeltet érint, az érdemi határozatot 90 napon belül kell meghozni.
Soron kívüli ügyintézés
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény értelmében a beadványt soron kívül kell elintézni, ha arról törvény rendelkezik, vagy ha a körzeti földhivatal vezetője az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezi.

1. Törvényben meghatározott soron kívüli eljárások:

  • Végrehajtási jog és zárlat bejegyzése bírósági végrehajtó megkeresése alapján (A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény)
  • Végrehajtási jog és jelzálogjog bejegyzése hatósági megkeresés alapján (Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény)
  • Jelzálogjog bejegyzése jelzálogjog-hitelintézet kérelme alapján (A jelzálog hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény)
  • Kiskorú ügyfél esetén (A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv.)

2. Az ügyfél kérelmére induló soron kívüli eljárás:

A körzeti földhivatal vezetője az ügyfél kérelmére indokolt esetben a beadvány soron kívüli elintézését írásban engedélyezheti. A soron kívüli ügyintézés engedélyezése tárgyában a hivatalvezetőnek a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül döntenie kell. A kérelem elutasításáról a hivatalvezetőnek végzést kell hoznia. Az e kérdésben való döntés ellen nincs jogorvoslat. A beadvány soron kívüli elintézése esetén az ugyanarra az ingatlanra vonatkozó, megelőző beadványokat felül kell vizsgálni, és ha bármelyik elintézésének akadálya van, a soronkívüliség nem végrehajtható.
Az ügyfélnek a soron kívüli eljárásra vonatkozóan minden esetben kérelmet kell benyújtania a földhivatalhoz, melyet belefoglalhat a jog bejegyzésére vagy tény feljegyzésére irányuló kérelmébe, illetőleg az adatváltozás átvezetése iránti bejelentésébe, de erre vonatkozóan külön kérelmet is benyújthat.
A 2006. január 01. után induló ingatlan-nyilvántartási eljárásokért díjat kell fizetni. Ha a soron kívüli eljárásra az Inytv. 46. §-a alapján kerül sor, úgy a soron kívüli eljárás díja ingatlanonként 10.000.- Ft. A soron kívüli eljárás díját az alapeljárás díján felül kell megfizetni, akkor is, ha személyes vagy tárgyi díjmentesség érvényesül az alapeljárásban. Ha a kérelem benyújtásakor a díj megfizetését az ügyfél nem igazolja, úgy a soronkívüliség nem teljesíthető.

Beadványok intézése

A beadványokat a földhivatalnak az iktatószámok sorrendjében, a benyújtásuk időpontjában hatályos jogszabályok szerint kell elintéznie. Az egyidejűleg (egy napon) érkezett beadványok elintézésének sorrendjét a bejegyzés alapjául szolgáló okiratok keltezésének időpontja határozza meg.
Ha a beadványnak hiányossága nincs, úgy a földhivatal a kérelmet teljesíti, vagyis egyszerűsített vagy alakszerű határozattal dönt a bejegyzésről. A kérelem teljesítése esetén a földhivatal a változást a tulajdoni lapon – és ha szükséges, az ingatlan-nyilvántartási térképen – átvezeti és ezt követően gondoskodik a döntés postázásáról. Ha a földhivatal megállapítása szerint a beadvány hiányosságai nem pótolhatóak, akkor a hiányosságtól függően vagy végzéssel, vagy határozattal dönt a kérelem elutasításáról.

Több körzeti földhivatalt érintő beadvány:

Előfordul, hogy a változás olyan ingatlanokat érint, melyek több körzeti földhivatal illetékességi területén fekszenek. Ez esetben minden földhivatalhoz külön beadványt (kérelmet, megkeresést, bejelentést) kell benyújtani. Az eredeti okiratot azonban mellékleteivel együtt csak az egyik körzeti földhivatalhoz kell benyújtani, de a kérelemben meg kell jelölni azt a körzeti földhivatalt, ahová az okiratnak és mellékleteinek továbbítását kérik. A többi földhivatalhoz csak az okirat egyszerű másolatát kell csatolni és meg kell jelölni, hogy az eredeti okiratot melyik földhivatalhoz nyújtották be.

Hiánypótlás

Ha a kérelemnek, mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül a hiány pótlására adott határidő megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására.
Az Inytv. a 39. § (3) és (4) bekezdése tételesen felsorolja azokat az eseteket, amikor nincs helye hiánypótlási felhívás kiadásának, vagyis a hiányosságok nem pótolhatóak. Minden egyéb esetben azonban a beadvány hiányosságait pótolhatónak tekinti a jogszabály. A hiánypótlási felhívásban a földhivatal felsorolja a beadvány elintézését akadályozó hiányosságokat. A hiánypótlás teljesítésére az ügyfélnek 15 napot adhat a földhivatal, amely indokolt esetben az ügyfél kérelmére egyszer 15 nappal meghosszabbítható. Ha a felhívásra a megadott határidőn belül válasz érkezik és teljes körűen pótolják a felhívásban megjelölt hiányosságokat, úgy a földhivatal határozattal dönt a bejegyzésről. Ha a hiánypótlási felhívás ellenére a megadott határidőn belül nem pótolják a hiányosságokat, a földhivatal a kérelmet elutasítja. Erre a jogkövetkezményre már a felhívásban figyelmeztetnie kell a kérelmezőt.
Ha a kérelem részben teljesíthető, a földhivatal szintén hiánypótlási felhívást bocsát ki a kérelmező felé, melyben nyilatkozattételre hívja fel, hogy a kérelmét teljesíthető részében fenntartja-e. Ha a felhívásra a kérelmező nem nyilatkozik, a földhivatal a teljesíthető résznek helyt ad, a többit pedig elutasítja.

Eljárás felfüggesztése

Az eljárás felfüggesztésére sor kerülhet a Ket. 32. §-a és az Inytv. 47. §-a alapján. Az Inytv. szabályai szerint az eljárás akkor függeszthető fel, ha az okirat valódiságát az aláíró felek valamelyike vitatja, illetve ha az okirat jogszerűsége, a jog vagy tény jogosultjának személye tekintetében a felek között jogvita alakul ki. Ez esetben az eljárás felfüggesztésének feltétele annak az igazolása, hogy az okirat érvénytelenségének megállapítása iránt a polgári pert megindították. Igazolásként a keresetlevélnek a bíróságon iktatott példánya vagy annak hiteles másolata fogadható el. Az eljárás felfüggesztéséről a földhivatal végzéssel dönt.

Fellebbezés

A körzeti földhivatal határozata ellena kézhezvételtől számított 30 napon belül, végzése ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül lehet fellebbezést előterjeszteni. Az az érdekelt, akinek a körzeti földhivatal döntését bármely okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjeszthet elő fellebbezést.
A körzeti földhivatal a fellebbezés alapján felülvizsgálja a döntését. A vizsgálat eredményeként lehetősége van arra, hogy határozatát a fellebbezés érkezésétől számított 8 napon belül saját hatáskörben eljárva kijavítsa, kiegészítse, jogszabálysértő döntését módosítsa vagy visszavonja. Elutasító döntés esetén, ha a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg pótolják az alaphatározatban megjelölt hiányosságokat, a beadványt új eljárásra irányuló beadványnak kell tekinteni.
Ha a körzeti földhivatalnak a saját hatáskörben történő intézkedésre lehetősége nincs, úgy a fellebbezést az ügy irataival együtt fel kell terjesztenie a megyei földhivatalhoz elbírálás céljából. A megyei földhivatalnak a fellebbezés felterjesztésétől számított 30 napon belül kell a fellebbezést elbírálnia. A megyei földhivatal a fellebbezéssel támadott döntést helybenhagyja, megváltoztatja vagy megsemmisíti és a körzeti földhivatalt új eljárásra utasítja. A megyei földhivatal döntését a körzeti földhivatal kézbesíti. A kézbesítést megelőzően – ha ez a megyei földhivatal döntése miatt szükséges – a körzeti földhivatal a szükséges bejegyzést elvégzi.

Bírósági jogorvoslati kérelem

A bírósági jogorvoslati kérelmet a megyei földhivatal által hozott határozat ellen lehet benyújtani a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül az eljáró körzeti földhivatalnál. Az az érdekelt, akinek a megyei földhivatal határozatát bármely okból nem kézbesítették, legkésőbb a bejegyzéstől számított egy éven belül kérheti a határozat kézbesítését és a kézbesítéstől számított 15 napon belül terjeszthet elő bírósági jogorvoslati kérelmet.
A bírósági jogorvoslati kérelem alapján a megyei földhivatal szintén intézkedhet saját hatáskörben. Ha erre nem lát lehetőséget, úgy a kérelmet és az iratokat 8 napon belül megküldi az illetékes bíróságnak. A bejegyzés alapjául szolgáló okirat hiányosságai a bírósági eljárásban már nem pótolhatóak.


Amennyiben további információra van szüksége, kérjük vegye fel a kapcsolatot valamelyik kollégánkkal és minden kérdésére válaszolni fogunk!